Szakosztályvezető: Bajdik János, telefon: 06-20-324-2836
Motorcsónak Szakosztály
A Motorcsónak Szakosztály története előbb kezdődött, mint ahogy megalakult a Honvéd Aurora Sportegyesület, mivel elődje a Honvéd Folyami Flottilla Sport Kör, a bélyegzőjén csak „FLOTTILLA SE”, ezért érdemes visszatekinteni a gyökerekig, mert szakosztály valamennyi mozzanata az önálló fegyvernemként (1947) működő hadihajósok sportéletét szolgálta.
A magyar sporttörténelem aranykorában – amikor hazánk számos sportágban nagyhatalomnak számított – 1952-ben alapították a Flottilla Sport Kört, melynek keretében kezdte meg működését a HASE jelenlegi jogelőd szakosztálya. Az akkori jogszabályoknak megfelelően az alakulat saját költségvetéséből működtette, így biztosította a bázist, a motorcsónakokat, a szükséges üzemanyagot és a szervezet egyéb működési feltételeit. A „FLOTTILLA SE” öt szakosztályt, így a motorcsónak, az evezős, a labdarúgó, illetve a síszakosztályokat Budapesten, míg a vitorlást Siófokon, saját bázisán működtette. Az egyesület elnöke Zsenei László őrnagy a Flottilla HM-i elöljáró szervének vezetője volt.
A Motorcsónak Szakosztály a HM-től kapott úszó-csónakházban települt az Evezős Szakosztállyal, gyakorolva annak parancsnoki funkcióját is. A csónakházat a Flottilla hajói mozgatták és kötötték ki az évszakoknak megfelelően igény szerint. Sport idényben a margitszigeti Honvéd üdülő-nél, míg télen az újpesti öbölben a Hadihajós Szertár területén állomásozott. A csónakházban helyezték el a motorcsónakokat, javítóműhelyt, alakították ki az irodákat, a pihenő és kommunális helységeket, illetve felcsatolták az úszó üzemanyag tárolót (bunkert). Az elektromos áramot és az ivóvizet a partról vételezték a HM számlájára, míg az üzemanyagot a Flottilla rendszeresen pótolta.
A szakosztály sportolói a hivatásos, a továbbszolgáló ill. a polgári alkalmazotti állományból, kisebb részben külső polgári személyek köréből kerültek ki néhány sorállományú segítővel. Állandó létszáma 50 fő körül ingadozott. A szakosztály vezetője Szecsődi János szds. a Táncsics M. Katonai Akadémia Hadihajós Tanszékvezetője, míg ügyvezetője és gondnoka Pribék Mihály polgári alkalmazott volt. Három motorcsónak kategóriát alakítottak ki, a gyorsasági versenyre a „papucs”, túrákra a „farmotoros”, kedvtelési célokra a „beépített motoros” hajókat. A hajótestek anyaga általában alumínium volt, a váci hajógyárban készültek, míg a motorok különböző kategóriákban Johnson, Laross, Kovács és Buday termékekből állott. A hajók ekkor honvédségi tulajdont képeztek, beszerzésüket, átépítésüket és üzemeltetésüket HM előírások szabályozták.
A szakosztály verseny és tömegsport jelleggel működött, de részt vett állami protokoll rendezvények biztosításában, árvízi védelemben, illetve egyéb honvédelmi feladatok eredményes végrehajtásában. Az aranykor 1957 májusáig tartott. Az akkori honvédségi szabályzók megváltoztatásával – katonai alakulatok saját költségvetésükből nem működtethettek sportegyesületet – összevonták a katonasportot Budapesten Budapesti Honvéd néven, így a csónakház részükre átadásra került, míg a motorcsónakokat a tagok és mások megvásárolhatták, ugyan így az evezős és vitorlás hajókat is. A Flottillánál egyedül a labdarúgó szakosztály működhetett tovább társadalmi alapon az alakulat megszűnéséig 2001-ig. Utolsó elnöke Molnár Sándor ezredes, míg szakosztályvezetője Rákos János volt.
A Flottilla Sport Kör feloszlásával egy időben felszámolásra került az alakulat Siófoki bázisa is, ahol addig a Vízi kiképzéssel együtt a vitorlás szakosztály is működött, mely szakosztályvezetője Gáti Vilmos alhadnagy a kiképzőbázis vezetője volt. Gáti Vilmos a berendezésekkel együtt Budapestre, a Hadihajós Szertárba került polgári beosztásba, így szakosztályának további működtetését még társadalmi alapon sem lett volna képes tovább folytatni, ezért magán alapon motorcsónak sporttal kezdett foglalkozni. Ő maga és a régi hivatásos tagok éltek az adódó lehetőséggel, kedvezményesen vásároltak a felkínált eszközökből saját motoros hajót és így megszakítás nélkül egyénileg folytatódhatott a Vízi sportélet parancsnoki engedéllyel a bázisokon, egy időben a Flottilla Kikötőjében és az Újpesti öbölben lévő Hadihajós Szertárban. A bázisok kedvező feltételei nem hagyták elhalni e tradíciót. A kollegiális és a parancsnoki hozzáállás támogató volt. Egyre gyakoribbá váltak a baráti összejövetelek, szakmai vízitúrák a két bázis „motorosai” között, mely felső kezdeményezésre 1971-ben Honvéd Aurora SE néven új sportszervezetté alakult a három alapító a túraevezős, a vitorlás és a motorcsónak szakosztályokkal, immár hivatalos formában, melyek központi honvédségi támogatásban is részesültek.
A motorcsónak szakosztály tagjai saját eszközeikkel működtek tovább a két bázison, alapító tagok: a Flottillánál Újvári Gyula őrnagy technikai szolgálatvezető a HHJ Szertárnál Gáti Vilmos polgári alkalmazott művezető. A tagság szakosztályvezetőnek Gáti Vilmost választotta. A szakosztály létszáma 10-15-fő közt ingadozott.
Tevékenységük egyéni és csoportos túrákban ill. vízi sportok motoros biztosításában teljesült ki. A HASE központi szerveitől korlátozott üzemanyag ellátásban is részesültek, de bázis híján tevékenységük nem tudott kiteljesülni. Helyzetüket tovább nehezítette a Hadihajós Szertár megszűnése (1978), így a létszám is felére csappant, ekkor már túlsúlyba került a szakosztálynál a nem katona sportoló. A szakosztályvezető a Flottillánál kapott beosztást. Szervezőkészsége folytán az 1980-as években ismét a létszám lassú növekedéssel kezdett visszaalakulni az optimális arány. Gáti Vilmos szakosztályvezető 1999-ben váratlanul elhunyt, a szakosztály ismét válságba került.
Teendőit ügyvezető minőségben Gáspár Gyula alez. kiképző főtiszt vette át, aki átmenetileg felvállalta a szakosztály ügyeinek-bajainak, hátralékainak rendezését, valamint új koncepciót terjesztett elő a HASE elnökségének irányába, ahol az Elnök Tóth Ferenc nyá. vörgy. személyes támogatása által a szakosztályt megmentette a megszűnéstől és bizalmat adott az újra alapításhoz, a további kibontakozáshoz, a felvázolt koncepció kiteljesítéséhez, a szakosztály bázis megteremtéséhez.
Az új okmányok és a működési rend kidolgozásával egyidejűleg 2001-ben megtörtént a megszűnő Honvéd Folyami Flottillától a koncepcióban is tervezett nagy ponton átvétele, ami már korábban is alkalmasnak bizonyult a Motorcsónak Szakosztály bázisának befogadására. További kiegészítő berendezések előtalálása és átvétele ill. a tagság adományai által a szakosztály felszereltsége kiegészítésre került, alkalmassá vált az önálló klubéletre. A 2000. évben újraválasztott vezetőség sikeresen megbirkózott az alakulat megszűnésével járó egzisztenciális és egyéb nehézségekkel. Szakosztályvezetőként Szöllős Béla alezredes, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred parancsnokhelyettese vezette 2019-ig.
Ebben az időben a szakosztályvezető helyettes Sárady Rezső nyá. őrnagy, aki aktív szolgálati ideje alatt hadihajós kapitányként szolgált és nyugállományba vonulása után a hajózási ismereteit és mérhetetlen tapasztalatával segítette a szakosztály munkáját. Üdvvezetőként Gáspár Gyula alezredes végezte a szakosztály napi feladatainak ellátását.
A létszám emelkedése azóta folyamatos, tagjainak 2/3-os többsége ismét katonákból áll. Gáspár Gyula 2010-ben váratlanul elhunyt, helyét Bajdik János vette át a szakosztály ügyvezetőjeként.
2014-ben Szöllős Béla és Sárady Rezső visszavonult, helyüket szakosztályvezetőként Bajdik János, szakosztályvezető helyettesként Toma László és ügyvezetőként Fordor Jenő vette át.
A kiemelten közhasznú szervezet (HASE) szakosztályaként együttműködési megállapodás keretén belül szorosan együttműködik a befogadó alakulat MH1 Honvéd Tűzszerész és Hadihajós ezreddel, valamint a DVRK Dunai Vízirendészeti Rendőr Kapitánysággal, ezen jól működő megállapodás keretein belül a szakosztály részt vesz az augusztus 20.-i nemzeti ünnep vízi biztosításában.
A befogadó alakulat rendezvényeinek vízi biztosításában, valamint a Zebegényi Hajózási Múzeum tulajdonosa Farkas Judith is tagja a szakosztálynak, társadalmi munkában a szakosztály évente két alkalommal részt vesz a múzeum karbantartási munkáiban, a kiállított értékek és terület állapotának megőrzésében.
A szakosztály célja az együttműködési megállapodásokban foglaltak maradéktalan betartása, a tagság hajózási tudásának fejlesztésé, valamint a tagok természeti környezetben történő rekreációjának biztosítása. A HASE Motorcsónak Szakosztály jelenlegi 32 fős tagsága is az MH Hadikikötőben lévő bázisán, az egyesület tulajdonát képező nagy-pontonon települ. A kikötő bázis kellően felszerelt, ami biztosítja a szakosztály működéshez az alapvető működési feltételeket. A szakosztály rendelkezik 2 db alumínium ladikkal, 1 db tengeri munkacsónakkal és a tagság tulajdonát képező, különböző kategóriájú motorcsónakokkal, melyek üzemanyag ellátását a tagok egyénileg biztosítják. A hadihajós kikötő méretéből adódóan a hajók tárolása korlátozott, ezért a szakosztály létszáma mindig a lehetőségekhez igazodik és elsősorban a hajóval rendelkezők és azok családtagjai alkotják a szakosztály, családias tagságát.